Az olaszok fő szabálya az ételekkel kapcsolatban: minden tésztaformának megvannak a maga szabályai!
Mint az egész világ tudja, a tészta történelmi olasz étel. Több száz évvel ezelőtt keletkezett, és máig az egyik főétel az olasz otthonokban.
Olaszországban 300 tanúsított tésztaforma létezik, amelyek között megtalálhatók olyan gyakori formák, mint a spagetti, és olyan speciális regionális formák, mint az orecchiette. Minden tésztaforma csak adott szósszal kombinálható, mert különben nem lenne olyan jó az íze, mint a megfelelő kombinációval.
A legnépszerűbb tésztaformák a következők:
- Spaghetti
- Penne
- Fusilli
- Farfalle
- Rigatoni
- Tagliatelle
- Lasagna
- Orecchiette
- Linguine
- Cannelloni
A tészta formája megfelel az állagának. Valójában mindegyiknek megvan a főzési ideje, sajátos íze.
Minden tésztaformának át kell mennie egy minőségi teszten. Az ellenőrzött paraméterek a megjelenés, a főzési ellenállás, az “erősség” és a rágásállóság.
Ebben a folyamatban a tésztát túlfőzzük, hogy ellenőrizzük az “al dente” főzések közötti idő hosszát – vagyis amikor a tészta a csomagoláson feltüntetett ideig főzik, hogy kívül puha, belül “ropogós” maradjon – és a pillanat, amikor ehetetlenné válik.
Néhány kombináció nyilvánvaló az olaszok számára, például mindannyian tudjuk, hogy a carbonarát spagettivel kell elkészíteni, vagy az arrabiatát pennével.
Lássuk most azokat a tulajdonságokat, amelyeket figyelembe kell vennünk, hogy jól kombináljuk a tésztát és a szószt!
Főbb jellemzői
A tészta legfontosabb jellemzői a forma és a rajzolat. Ezeknek köszönhetően különböző típusú tésztákat lehet előállítani, amelyek képesek megtartani a mártást és fokozni annak ízét.
A teflon húzott tészta simább és sárgább, míg a bronzból húzott tészta durvább és könnyebb.
A tésztaféléket forma, összetevők és állag alapján is megkülönböztethetjük.
A tészta formája lehet rövid vagy hosszú.
A rövid, lyukas tészta tökéletes a kidolgozott szószokhoz, mert jobban tartja őket. Ehelyett a rövid, nem átlyukasztott tésztákat egyszerű szószokkal lehet párosítani. Vannak szuper rövid formátumok is, amelyek tökéletesek levesekhez.
A hosszú tészta sokoldalúbb, és különféle szószokkal kombinálható. Szúrható is, mint a bucatini. De vigyázz, ne törd össze! A hosszú tésztát úgy kell főzni és fogyasztani, ahogy van, függetlenül a hosszától.
Összetevők alatt a vízzel és liszttel készült száraztésztát, valamint a tojással és liszttel készült tésztát értjük.
A szárított tészta lehet sima vagy bordázott. A bordázott nyilván jobban illik a gazdag szószokhoz, mert jobban tartja őket.
A tojásos tészta kidolgozott szószokhoz kiváló, mert durvább, így jobban tartja a szószt. Ezenkívül a tésztához adhatunk néhány fűszernövényt vagy zöldséget – például spenótot vagy burgonyát – hogy gazdagabb ízt kapjunk.
A textúra lehet sima vagy érdes.
A sima tészta kombinálható egyszerű szósszal, mert ez a fajta tészta kevés szószt tud elnyelni, így például főzhető zöldségekkel vagy halszószokkal. Éppen ellenkezőleg, a durva tészta jobban illik a gazdagabb szószokhoz, mert jobban megtartja azt.
Ezek azok a “titkok”, amelyeket követni kell egy finom tésztaétel elkészítéséhez. Az olaszok automatikusan alkalmazzák ezeket a szabályokat, mert már a DNS-ük részét képezik.
Mint láttuk, a tészta nagyon sokoldalú étel, és megfelelő szósszal párosítva néhány egyszerű hozzávalóból kivételes ételt készíthet.
A Toscanità Instant egy kis olasz kultúrát visz a napjaidba, átadva az olasz ételek iránti teljes kultúrát és szenvedélyt.